Az ágkunyhó titkai, avagy a kisgyerek őszinte vallomásai halott édesapjához

A Neked írok, Apu! az egyik legérzékenyebben megírt könyv a gyászról, szeretetről, barátságról, amit valaha olvastam. Huszonöt levélben kísérhetjük végig Margó – az édesapa „kis angyala”– legtitkoltabb, legőszintébb, szívbemarkoló gondolatait, érzéseit a veszteség legnehezebb hónapjaiban. Az utolsó levél egy év gyászmunka, megértés-érzés után kimondott szavakkal zárul: „Köszönöm, Apu. Szeretlek.” A kislány tudja, hogy nem érkezik válasz leveleire, de megérti az elmúlás legfontosabb üzenetét: hálás lenni mindazért, amiben részünk volt, ami megadatott, örülni az élet apró dolgainak és szeretni. (Az életet is, minden mélységével, nehézségével együtt.) 

Aranymosó egy mesés patakban. Interjú Bajkó Attilával

Az alábbi bejegyzés rendhagyó a mesekönyves blogon

 műfaji és tematikai szempontból, de nem idegen 

a mesék világától, ezért itt a helye. 

A Kortárs Online Képzőművészet rovatába készült.

 A csíkszeredai születésű, Temesváron élő fiatal képzőművész, Bajkó Attila alkotásai a mesék csodákkal telített világrendjébe kalauzolnak. Különös vonzódása a lovakhoz, madarakhoz valamiféle fenséget, felemelkedést, szárnyalást, isteni erőt képvisel. Nemcsak az állatok jelenléte feltűnő, hanem az ember és természet, a materiális és szakrális világ harmonikus együttléte is. A mese számára a gyermekkorban kizöldült kis lélekfa oázisa, olyan terep, amelyből szeretet, jóság, (sz)épség gyümölcsözik. Művészete mély filozófiai kérdéseket feszeget. Technikája, témái, világlátása modern és klasszikus elemeket ötvöz: visszavezet a gyökerekig, mégis szárnyakat ad a ma emberének is. Az alkotási folyamatról így vall: „Alkotás közben sokszor a hátsó agyféltekémre hagyatkozom, s hagyom, hogy vezesse az ecsetem. Kijön, ami lerakódik az emberben. Sokszor új nekem is: egyféle aranymosás a patakban.” A vele készített interjúban erről és mesés világáról, világlátásáról is kérdeztük az alkotót, aki jelenleg színházi munkákat is vállal.

Bajkó Attila: Falióra húzása

A szörny, aki fészket formál a tenyeréből

Patrick Ness: Szólít a szörny

Az alábbi írás a PRAE.HU általános művészeti portálra készült.

 A Szólít a szörny című regény rendhagyó módon foglalkozik a gyász témájával. Felkavaró, csontig hatoló, megrázó írás egy kamasz elfojtott félelmeiről, az egymásnak ellentmondó érzések harcáról, az elengedésről és szoros kötődésről, a szeretetről. A címben szereplő szörny metaforikusan a lélekben íródó történetek, a nehezen felvállalható igazságok megtestesülése, egyfajta belső késztetőerő a negatív érzések kifejezésére, a mélyen titkolt szörnyű gondolatok kimondására. Gyógyír arra, hogy a lélek mélyén ne vadállatként pusztítsanak tovább a saját történetek.

A könyv trailere.